Miért kell a BUBOR-ról egyáltalán tudni? Írásunkból kiderül, miért érdemes képben lenni. Hogy ne kelljen egy ügyvédet meg egy bankárt mindig magadnál tartani, megmondjuk, mire figyelj.

Réka lakást szeretne venni és ehhez hitelajánlatokat keres a bankok oldalán.

Ezt látja: BUBOR + 3,99%. Hát ez meg mi lehet? Miért nem lehet egy sima számot odaírni? Megkérdezi ismerőseit, mi az a BUBOR. Bizonytalan válaszokat kap, ha éppen nem vállvonogatást:

„Valami egzotikus gyümölcs, olyasmi lehet, mint az ananász. Milyen receptben olvastad?”

„Rajzfilmfigura egy régi meséből. Nem, az Bobojsza. Akkor valami ördög. Vagy manó.”

„Egy vadvirág.”

„Buborék?”

Ezzel nem jutott előbbre. Honnan tudom meg ebből, mennyit is kell fizetnem?

A különös hangzású BUBOR a hitelkamatlábaknál jöhet szembe a gyanútlan szemlélődővel. A BUdapest Inter-Bank Offer Rate kiemelt betűiből tevődik össze, jelentése budapesti bankközi forint hitelkamatláb. 1996 óta használják a magyar bankok a hitel- és betétkamatok megállapítása során.

Hogyan állapítják meg a BUBOR értékét?

Jelenleg a 12 legnagyobb forgalmú kereskedelmi bank mondja meg, hogy mennyi az annyi. Pontosabban a Magyar Nemzeti Bank. Most akkor mégis ki? E 12 bank adott napon meghatározza, hogy mekkora kamattal adna hitelt a másiknak. (Mert a bankok egymás közt is hiteleznek.) Az MNB összesíti a beérkezett kamatlábakat, figyelmen kívül hagyja a legmagasabbat és a legalacsonyabbat, majd a többinek veszi az átlagát. Így zajlik ez minden egyes nap, BUBOR-ról BUBOR-ra.

Az MNB többféle időtartamra is kiszámítja az értéket, így létezik 1-havi, 3-havi, 6-havi és 12-havi BUBOR is.

Hol tudom megnézni, mennyi most a BUBOR értéke?

Csak írd be a keresőbe hogy „mnb bubor” (link). A Magyar Nemzeti Bank honlapján egy Excel-táblában teszik közzé naponta az aktuális értékét.

Mire jó a BUBOR?

Segítségével egyszerűbben össze tudod hasonlítani a különböző ajánlatokat, értéke követi a jegybanki alapkamat mértékét.

A bankok hitelajánlataiban csak az olvasható, hogy a BUBOR értékénél mennyi százalékkal lenne drágább a náluk felvett kölcsön. Réka hitelénél például, ha az alapkamat értéke 0,30%, és erre jön 3,99% kamatfelár, akkor összesen 4,29% kamatot kell fizetni. Addig, amíg újra nem számolják a kamatot.

Miért kell figyelni a BUBOR változásait?

Ha változó kamatozású hitelt vettél fel, és a szerződésed szerint a kamat a BUBOR-hoz van kötve, a saját érdeked néha ránézni. Főleg akkor, ha értesítést kapsz a banktól kamatváltozásról. Összehasonlíthatod, mennyi kamatot emelt vagy csökkentett a bank a BUBOR tényleges alakulásához képest, így választ kaphatsz a miértekre is.

Mennyire mész biztosra?

Hitelfelvétel előtt alaposan meg kell fontolni a döntést, hogy ne érjen meglepetés. Eldöntheted, hogy az ugyanolyan futamidőre vonatkozó különböző lehetőségek közül mit vállalsz be. Például ha 10 évre akarsz hitelt felvenni, a kamatperiódustól függően több fajtát is találsz. A változó kamatozásúak közül is választhatsz, milyen gyakran számolják újra a kamatot. Ez esetben a kamatváltozások okozta kockázatot Te viseled, ezért ez olcsóbb, hiszen ha mértéke emelkedik, akkor a bank is meg tudja emelni a törlesztőrészleted. Ebből is látható, hogy a biztonságosabb hosszú kamatperiódusú hitel díja azért magasabb, mert ekkor a kockázatot a banknak kell kezelnie. Most nagyon alacsonyak a kamatlábak, de vajon kizárhatod-e, hogy egyszer csak jelentős mértékben megemelkednek, akár visszatérnek az évekkel ezelőtti 9%-os szintre?

Európa szerte a lakossági és vállalati hitelállományok jelentős része megújításra, átkötésre került az elmúlt években. Hogy miért? Mert felismerték a banki ügyfelek, hogy a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben érdemes lehet hosszú kamatperiódusú, a korábbinál jóval kisebb kamatozású hitelekre cserélni a meglévőt. Ez nem újabb eladósodást jelent, hanem a meglévő hitelek kedvezőbbekre cserélését. Te már elgondolkodtál ezen? Szerintem érdemes…

Már csak ez a hét, és végleg búcsút mondhatunk a régi 2.000 és 5.000 forintos bankjegyeknek. Sokan csak most kapnak észbe, és tényleg rengetegen lehetnek, mert több milliárd forintnyi régi bankó lapul még a párnacihában.

Ha esetleg Te is most kapnál észbe és rohannál a legközelebbi boltba, hogy elsüsd, megteheted... De a pánikkeltés, nem a mi asztalunk. A hét nap helyett valójában még három éved van, sőt lényegében húsz.

Nem dől össze a világ 2017. július 31. után, mivel a pénzintézetek és postahivatalok még három évig elfogadják ezeket a kereskedelmi forgalomból kivont pénzeket. A Magyar Nemzeti Bank pedig egészen 2037. július 31-ig díjmentesen váltja át azokat az új címletekre.

 Szóval, ha ki vagy borulva, akkor most nyugodtan dőlj hátra és élvezd tovább a nyarat!

Ahogy ígértük, kis pihenőt követően ugorjunk neki az utolsó feladatnak. Kész vagy? Akkor nagy levegő… és tessék!

Tehát a harmadik sarkalatos kérdés, hogy mi van ha a bank is kér valamit cserébe? Hogy mit? Tudod, hogy mire gondolunk ugye? Hát persze, valami nagy értékű, és értékálló dolog, mint családi ház, lakást, stb. egyszóval jó ha van valamilyen ingatlanod. Ám még ez sem feltétlenül elégséges, mert ha már másik hitelhez felhasználtad, és az a hitel még nincs teljesen visszafizetve, akkor nem tennénk nagy téteket arra, hogy új hiteledhez a bank elfogadja majd. Jobb, ha tiszta az a tulajdoni lap. A hitel mellett, egyébként sokan elfeledkeznek kisebb-nagyobb közmű hátralékról, közös költségről, amit egy idő után lelkesen ráterhelnek tulajdonodra, és ez talán még rosszabb, mintha csak hitel lenne rajta, mivel azt is megmutatja, hogy nem igyekszel a havi kiadásaidat időben rendezni. Mielőtt félreértenél, nem csak az a hitel számít, amit adott lakás, vagy épület megvásárlására, építésére felvettél, hanem az is amihez, mint zálogtárgy Te felajánlottad azt. Például ha kedves Mamáék vettek lakást, de nem volt elég az ő ingatlanjuk értéke a banknak, Te pedig voltál olyan rendes és a sajátodat is bedobtad zálogtárgyként, akkor az ő hitelük terheli a Te házadat is. Hopsz, lehet, hogy most kitör a családi viszály, de egy jó banki tanácsadó azért gondolom, felhívta a figyelmedet anno.

Szóval ezeket az alapkérdéseket kell tisztába tenni, mielőtt belevetnéd magad a THM-ek világába. Jó adós vagyok, leszek-e? Van-e elég pénzem visszafizetni? Van-e megfelelő zálogtárgyam?

Ha már eldöntöttük, hogy a fizetendő kamat és költségek figyelembevételével melyik hiteltípus, és pénzintézet mellett döntünk, akkor már csak türelemmel várnunk kell, míg lezongorázzák a hitelügyintézés szokásos köreit és már csöngetnek is a pénzzel. Akár így is lehetne… egy alternatív univerzumban. Valójában ha megvan a mi választásunk, akkor jön a mi megmérettetésünk.

Mert az egy dolog, hogy kell nekünk a hitel, de kapunk-e egyáltalán? A szerencsés az, amikor már az első beszélgetés alatt a banki ügyintéző van olyan korrekt, hogy néhány kulcskérdéssel kideríti, érdemes-e az időnket áldozni a témára vagy sem. De ha meg akarunk spórolni magunknak felesleges köröket, akkor nagy őszintén, és nagyon mélyen magunkba kell néznünk, s feltennünk néhány feszes kérdést, de hidd el megéri.

Ha korábban volt már hiteled, és nem jeleskedtél annak pontos, és maradéktalan visszafizetésében annak nyoma van, a bankok ezt az információt megosztják egymással, így kár is titkolnod. Azon már eltöprenghetsz, hogy Te adnál-e kölcsön olyan ismerősödnek, akiről tudod, hogy nem erőssége a visszafizetés. A válasz hasonló lesz a bankban is, mint ami most benned megfogalmazódott. Tovább haladva az „önismereti kurzusban” szintén filozófikus kérdés, hogy ha havi jövedelmed mondjuk „x” és a hitelkalkulátor egy X-hez közeli értéket dob ki, azaz fizetésed jelentős részét majd a banknak fogod utalni törlesztés címén, miből fogod kifizetni a rezsid, és marad e betevőre való, vagy átállsz spontán fényevésre? Elhitetheted magaddal, hogy meg fogsz tudni élni havi tízezer forintból, de a bankkal valószínűleg nem. Ha már a fizetésnél tartunk. Itt érdemes egy kicsit mélyebbre ásnod, mert nem mindegy, hogy honnan jön az a pénz. No persze vannak üdítő kivételek, amikor kifejezetten örülnek, ha külföldön dolgozol, de tényleg! Ha bérként kapod, akkor elég, ha munkáltatód stabil lábakon álló cég, és lehetőleg magyarországi. Ha saját vállalkozásból származik, az esetben készülj fel, hogy cégedet is alaposan szemügyre veszik. A bér egyébként más szempontból is érdekes. Nem mindegy, hogy határozott-, vagy határozatlan időre szól a munkaviszonyod, köztünk szólva nyugodtabban vághatsz neki a hiteligénylésnek, ha határozatlan.

Az utolsó lényegi kérdésre következő bejegyzésünkben kanyarodunk rá, jobb ha fújunk egyet előtte.

Miért keserítik életünket különböző mozaikszavakkal, és miért olyan nehéz egyértelműen fogalmazni a pénzügyi területen? Bár a csapból is a THM folyik, mégis a három betű mögötti jelentés valami olyasmi, mint egy bűvésztrükk. Nagyjából tudjuk, hogy működik, de a nagy titok rejtve marad. Na akkor most mi is nekifutunk, hogy fellebbentsük a fátylat.

A THM hiteleknél jöhet szembe velünk egy-egy tájékoztatóban, szerződésben. A jobbik eset, mikor egy termékleírásban bukkanunk rá először, és nem éppen az aláírni szándékozott szerződésben. Akkor, ott már valami baj van, nem megfelelő pénzintézetet választottunk.

A kezdetekben kamatról szól a beszélgetés, mikor hitelfelvétel mellett döntünk. Aztán képbe kerülünk az egyszeri költségeket illetően, majd jönnek a különböző jutalékok, díjak. És akkor lassan bekúszik a képbe, hogy bizony számlát is kell majd nyitni, stb. Könnyen belátható, hogy ezek a költségek a hitel nélkül nem terhelnének minket, ezért mindenképpen figyelembe kell venni mértéküket a hitel kamata mellett.

Elő a kockás papírt, és sorról sorra számolgassak? THM ide, THM oda ez a legjobb megoldás. Szerencsére van olyan bank, ahol ezt megteszik helyetted, ha nem, akkor nagyon nem is akarják azt, hogy ügyfelük legyél. Végtére is ők a szolgáltatók, hahó! A THM egy jó kiindulási alap, ahhoz hogy tudd, merre indulj. A becsületes nevén Teljes Hiteldíj Mutató, pontosan azokat a kiadásokat igyekszik összeszedni, és mértéküket megmutatni százalékos formában amikről az előbb említést tettünk.

Konkrétan, tartalmaznia kell a kamat és az esetleges kezelési költségen túl az értékbecslés (építésnél a helyszíni szemle) díját, számlavezetés költségeit (amennyiben a bank előírja a számlavezetést), hitelközvetítőnek – ha van ilyen – fizetett díjat, jelzálogjog bejegyzés földhivatali díját, életbiztosítás díját, stb. ha ezek a díjak felmerülnek. Ezeket a költségeket éves időtartamra vetítve adja meg.

Fontos viszont, hogy ezen kívül akadnak olyan lényeges kérdések, amik a THM mellett egyik, vagy másik hitelintézet javára billentik a mérleg nyelvét, ilyen lehet például a kamatperiódus, azaz mennyi ideig fix hitelem törlesztőrészlete, mennyire tudok ez által előre kalkulálni. Ugye, hogy ez sem elhanyagolható szempont?

Mindkét formának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ahhoz, hogy helyes döntést hozzunk, elsősorban vásárlási szokásainkat kell áttekinteni. Anno nagyanyáink még kockás papíron vezették havi kiadásaikat és azt, hogy mit és hol érdemes venniük. Ha nem szívesen veszünk igénybe különböző számítástechnikai eszközöket, akkor nekünk is célszerű elkezdeni a saját listánkat. Nem is gondolná az ember, hogy mennyi pénzt takaríthat meg ezzel. Ám aki szívesen kipróbálja a modern technika adta lehetőségeket, számtalan program és telefonos alkalmazás közül választhat ezen a téren.

 Ha már tisztában vagyunk pénzköltési szokásainkkal, hogy mikor hol és mennyit költünk, akkor magunk is könnyedén döntést hozhatunk arról, hogy mikor használjuk bankkártyánkat és mely esetekben a készpénzt.

 Némi kapaszkodóként megemlítünk néhány lényeges kiadási tételt:

• rezsiköltségek (víz-, villany-, gázdíj, közösköltség, különböző előfizetések, telefonszámlák, stb.)
• alapvető szükségleti cikkek (élelmiszerek, háztartási vegyi áru, stb.)
• tartós fogyasztási cikkek (tartós élelmiszerek, műszaki eszközök, ruházat, stb.)
• egyéb kiadások (gépjármű, oktatás, ünnepek, stb.)
• váratlan kiadások

 Egy átlagos magyar háztartás jövedelmének megközelítőleg 30%-át költi rezsire, így itt nem mindegy, hogy milyen fizetési módot választunk. Sokan még mindig ragaszkodnak a sárga csekkhez, mivel kézzel fogható, biztonságot jelent számukra. Ám az egyik, ha nem a legdrágább fizetési mód, mivel a csekk előállítását és annak kezeléséhez kapcsolódó egyéb költségeket, egyszeri díjként minden szolgáltató a fogyasztóra terheli. Ha szeretnénk ezeket a költségeket megspórolni, akkor a készpénzzel szemben érdemes a kártyás fizetést, vagy csoportos beszedési megbízást választani, elektronikus számlát kérve. Amellett, hogy több pénz marad a zsebünkben, még a nap mint nap tapasztalható klímaváltozás ellen is tehetünk, hiszen kevesebb papírt használnak így fel.

 A másik jelentős kiadási tételt az alapvető szükségleti cikkek jelentik/teszik ki. Itt már nem annyira egyértelmű a kép, mint a rezsiköltségeknél. Sokunknak megvan a kedvenc péksége, zöldségese. E vállalkozások zömében kis, családi cégek, amik nem feltétlenül rendelkeznek bankkártyaterminállal. Ez esetben nem tudunk mást tenni, mint készpénzt használni. Szerencsére egyre több kisboltban bukkannak fel a bankkártya leolvasók, így a készpénz itt is visszaszorulóban van.

 Manapság a bankkártya népszerűsége napról napra nő, de néhány évvel ezelőtt ezeken a területeken még bőven a készpénz oldalára billent volna a mérleg nyelve. A tartós fogyasztási cikkek és egyéb kiadások terén szinte kivétel nélkül már a kártyás fizetés az elterjed. Egy-egy nagyobb értékű műszaki cikk beszerzésekor ütközhetünk csak akadályba, amikor a kiszemelt eszköz értéke meghaladja kártyánk napi vásárlási limitjét.

 A biztonságot áttekintve mind a készpénz, mind a bankkártya oldalán felhozhatók érvek és ellenérvek. Erről egy másik cikkünkben árulunk el sokszor hihetetlennek tűnő történeteket, mindannyiunk okulására.

 A bölcs öregek azt szokták mondani, hogy a pénzzel akkor is baj van, ha nincs, és akkor is, ha van. De miért is van amúgy? - teszik fel sokszor sokan a kérdést. Mióta része az emberi civilizációnak a pénz?

 Sokkal régebb óta, mint gondolnánk. Már az ókor hajnalán, amikor az emberek nem csak saját szükségleteikre állítottak elő különböző termékeket, megjelentek az áruk közvetlen cseréjét követően, a pénz első, kezdetleges formái. Ezek többnyire csigák, kövek, só, fűszerek voltak, mígnem a kereskedelem felfutásával használatba kerültek a nemesfémek, melyeket ugyan még nem érmeként, hanem súlyra mérve alkalmaztak fizetőeszközként. Innen ered néhány ma is használatos pénznem neve, mint például az angol fonté.

 A gazdagokat olykor a Krőzusként illetik, nem véletlenül. A világ első vert pénzérméi hozzá köthetők, s mesés gazdagságáról regéket szőttek az ókori Közel-Keleten.  Ráadásul államilag garantálta azok nemesfémtartalmát, így az állami garancia is itt jelenik meg elsőként a történelemben. Aztán jöttek a görögök, majd tőlük átvették a rómaiak a pénz használatát. A különböző fizetőeszközök megkönnyítették a kereskedelmet, mely addigra már világméretűvé vált, .

 Ahol a pénz megjelenik, ott előbb, vagy utóbb az infláció is felüti a fejét. E „vívmány” is a rómaiakhoz kötődik, jelesül Néró császárhoz, aki az érmék nemesfémtartalmának, méretének csökkentésével, rontotta annak értékét. Innen származik a „pénzromlás” kifejezésünk az infláció szinonimájaként.

 Az első bankjegy, azaz papírpénz megjelenéséig újabb ezer évet kellett várni, s hol másutt, mint a papír „őshazájának” tekintett Kínában bukkant fel. Ahogy a pénz elterjedt a világon, újabb és újabb funkciókat kapott. A kereskedők nem feltétlenül vásároltak rajta további árukat, hanem ideig-óráig tartalékolták azt. Majd felmerült, hogy e tartalékokkal valamit kezdeni kell. Ezért olyan vállalkozók (pl.: templomos lovagok, Fuggerek) jelentek meg, akiknél ezeket az összegeket el lehetett helyezni, majd máshol, máskor visszavételezni. Ám a letétbe helyezett összegek is új funkcióval gazdagodtak, mikor a letétet kezelő „vállalkozók” a hozzájuk fordulók számára kölcsön adták. Először ezek a kölcsönök kamatmentesek voltak, csak a középkor derekától jelentek meg a kamatra adott változataik. Az egyre szaporodó pénznemek közötti átváltásnak is e pénzügyi vállalkozók adtak teret.

 A pénz egyre jobban átjárta az emberek mindennapjait, csak olyan szélsőséges események tudták ezt megzavarni, mint a nagyobb gazdasági válságok vagy háborúk. Csak az ezek nyomán fellépő áruellátási fennakadások, hiányok és az ezekből fakadó inflációs sokkok voltak képesek átmenetileg visszalökni az emberiséget a pénz nélküli világba teret adva ismét a közvetlen árucserének.

 A XXI. századra a pénz új formái alakultak ki. Mint például az elektronikus pénzforgalmat lehetővé tevő digitális pénz, mely bankszámláinkon jelenik meg. A „kriptopénzeket” (pl.: bitcoin), azaz virtuális fizetőeszközöket, már számítógépes szervereken tárolják és állítják elő, és teljes mértékben elszakadnak az adott ország gazdaságától, gazdasági teljesítményétől. Az ember csak kapkodja a fejét, a különböző pénzügyi termékek kavalkádjában, s bizony ilyenkor jól jön egy pártatlan segítő, egy őszinte bankos.