A cím az előző bejegyzéshez kapcsolódik, melyben a befektetési alapok egyszerűbb képviselőivel igyekeztem megismertetni gyermekedet, illetve ehhez adtam Neked segítséget. Eddig minden jól alakult, és a képzeletbeli hullámvasúton, éppen felfelé haladtál.

 Szóval ott tartottunk éppen, hogy alapkezelőként jól sáfárkodtál a Rád bízott pénzekkel és az ingatlan-portfólióddal, melynek eredményeként nőtt az alapkezelőd vagyona, és ezen keresztül a befektetési jegyek árfolyama is emelkedett.

 Hogy a befektetési jegyek tulajdonosainak zsebe is hízott-e, az attól is függ, hogy realizálták-e a nyereségüket, eladták-e befektetési jegyüket. Miért mondom ezt?

Mindjárt világos lesz.

Tehát mindenki boldog, az alap vagyona napról napra növekszik. Ám előfordulhat, hogy a portfoliódban szereplő egyik bevásárlóközpontodban egyre kevesebb a bérlő, és sajnos a többi sem növekszik. Az említett üzletház esetében visszaesőben vannak a bevételek, és a többi is csak stagnál. A befolyó pénzösszegek ezáltal csökkenek, miközben a költségek csupán alig érezhetően esnek vissza. Itt szemléltetésként megint csak a korábban használt papírcetlik jönnek jól. Hogy pénzhez jusson a romló bérleti statisztikákkal bíró bevásárlóközpont felújításához, korszerűsítéséhez, az alap elad egy másik ingatlant. De sajnos az adás-vétel a becsült, illetve a könyvekben nyilvántartott érték alatti áron valósul meg. Az alap ezáltal veszteséget szenved el, hiszen eddig azt hitte, hogy nagyobb vagyona van, ám a valóság más lett. Most már a csökkenést nem kompenzálja semmi, az ténylegesen is megjelenik. A közös kalapban így kevesebb lett a pénz, mint előtte volt.

 Mit jelent ez gyermekednek? Az egy befektetési jegyre eső vagyon is csökken, tehát árfolyama alacsonyabb lesz, mint korábban volt. Vesztesége keletkezik! Ez azonban az alapoknál – a betétekkel szemben – már nem számít rendkívüli eseménynek, hanem a normális működés része lehet.

Ebből is kell, hogy lásd, itt bizony előfordulhat, hogy rossz lóra teszel, és csökken befektetésed értéke, ekkor a Befektető Védelmi Alap (BEVA), nem áll mögötted, hiszen a normális működés része, hogy néha lefelé is haladsz azon a bizonyos hullámvasúton. A jó hír, hogy a hullámok kisimíthatóak egy-egy tőke- vagy hozamvédett konstrukcióval. Ha a cégről derülne ki valami turpisság, akkor sem kell aggódnod, porondmesterként mögötted áll a BEVA.

Itt a szemeszter vége, záporoztak a félév végi témazárók, így napi szinten szegezhetted a kérdést csemetédnek: Milyen jegyet hoztál ma haza?

 Hát, mi is elértünk a jegyekhez. De ne ijedj meg! Sem Téged, sem gyermekedet nem állítom próbatétel elé, nem lesz számonkérés.

Akkor mégis milyen jegyekről lesz szó?

Miután az állampapírokról éppen saját gyermekem példáján keresztül kaphattatok képet, és oszthattad meg utódoddal az új információkat, most a következő körre kanyarodunk rá.

 A befektetési jegyek nagy családját elsőként ne úgy mutasd be az ifjúságnak mint pénzügyi vagy ingatlanalapok sokaságát! Sokkal izgalmasabb világ tárul fel előtte, ha először a mögöttes dolgokról mesélsz neki.

 Mennyivel menőbben hangzik már egy pénzügyi alapnál, hogy ugyanazzal a pénzzel, ami eddig a bankszámláján kamatozott az adott banknál, most egyszerre több bankot, céget vagy éppen országot hitelezhet. Sőt, az is rettentően hizlalja az ember máját, ha bevásárlóközpontok, bankfiókok vagy lakóparkok épülettömbjeire tekintve mint résztulajdonosuk „beszélhet” róluk. A bátrabbak pedig egész iparágakban, világcégekben érezhetik magukat kerítésen belül. Míg a haverok a kólát veszik le a polcról és isszák minél menőbb módon, a Te gyereked sejtelmes mosollyal nyugtázhatja, hogy éppen neki hajtanak hasznot osztálytársai. Jó, jó, van némi túlzás ezekben a sorokban, de a lényegét tekintve abszolút a valóságot tükrözik.

Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy legalább a befektetők racionálisan döntenek, de ők is csak emberek, és érzelmeik bizony befolyásolják őket is. Hát, miért ne ragadnád meg ezt a területet Te is az érzelmek oldaláról!? Itt már szép színes grafikonok, meg sikersztorik is felbukkannak a neten. Ezek mind beindítják a képzeletet, és észre sem veszed, de gyermeked már a megálmodott millióknál tart, noha az imént még csak a néhány tízezer forintos megtakarítás legjobb helyéről ment az értekezés.

 Vajon mennyire fontos, hogy definíciószerűen tudja az ifjú a befektetési jegyek meghatározását? Inkább azzal legyen tisztában, hogy miként működnek, és minek köszönhetően tudnak akár nagyobb hasznot hajtani vagy kockázataik révén fájdalmas veszteséget okozni!

Le is játszhatjuk az egészet. Elég, ha néhány cetlire felírod a különböző bankok legjobb betéti ajánlatait. Ezekből, ha csak egyet kellene választani gyermekednek, logikus, hogy a legmagasabbhoz nyúlna. Ezután vagy az érintett pénzintézet honlapján együtt megnézitek az egyéb feltételeket, futamidőket és járulékos költségeket, vagy a korábban voltál olyan szorgalmas, hogy ezeket már kigyűjtötted, és felírtad a lapok hátuljára. Ez utóbbi esetben a választott lapot megfordítva ki lehet számolni, hogy a csábító százalék valójában mekkora tényleges kamatot eredményezhet.

 Ezt követően például a három legjobb ajánlatból gyúrjatok össze egyet! Ilyenkor minden bizonnyal egy magasabb kamat jön majd ki vagy rövidebb futamidő. Ez jól megmutatja, hogy a pénzpiaci befektetési alapok milyen elvek mentén szervezik működésüket és tudnak kicsit többet elérni, mint egy sima betét.

 Ha a logika már megvan, akkor nem lesz nagy ugrás innen egy ingatlanalap. Az előző szemléltető „eszközt” alkalmazva, most a cetlikre különböző nagy értékű ingatlanokat skiccelj fel! A gyermek életkorától függően a kastélyoktól kezdve a bevásárlóközpontokig bármi szóba jöhet. Itt a százalékokat már a vételár, az érték váltja fel. Természetesen az egyértelmű, hogy gyermeki megtakarításból jelenleg egyik sem jöhet szóba. Akkor mégis miként lehet (rész)tulajdonos bármelyikben is?

 Most Te leszel a befektetési alapkezelő. Érezd magad megtisztelve! Rengeteg pénz sorsáról döntesz, és mint alapkezelő, értelemszerűen az ingatlanok adás-vétele, hasznosítása lesz terítéken. Te, mint alapkezelő, elsőként a befektetési alapod számára gyűjtesz pénzt. Ezt befektetési jegyek forgalomba hozatalával igyekszel megvalósítani. Meghatározod a befektetési jegyek induló értékét. Ezt az egyszerűség kedvéért nevezzük névértéknek. Itt jön a következő cetlis kör: Alapkezelőként, készíts pár befektetési jegyet! Az újabb papírfecnikre írd rá, befektetési jegy, a névértéke legyen, mondjuk, 1.000 forint. No, ezt már „megveheti” Tőled csemetéd. És miért tenné? Ezek a befektetési jegyek jelen esetben, az alap vagyonának felosztását szimbolizálják. Akinek van belőle valamennyi, az részesévé válik ennek a hatalmas pénztömegnek.

 Gyermeked láthatja az ingatlanok értékét, amikbe alapod a befektetési jegyek tulajdonosai által összeadott pénzt fialtatja. Ha ezeket az ingatlanokat jól tudja hasznosítani, akkor az azt jelenti, hogy többet hoznak a befektetési alap konyhájára, mint amennyi költséggel járnak. Ebből a haszonból tartod fenn magad Te is, mint alapkezelő. Fizeted az irodáidat, a munkatársaidat, és ami marad, az lesz a tiszta haszon. Ez bekerül abba a nagy kalapba, amibe a befektetési jegyek tulajdonosainak pénze is. Ergo most már több pénz van a közösben, tehát a befektetési jegyek ezen a magasabb tőkén osztoznak, így egy jegyre is több jut (változatlan darabszám esetén).

 Ezt úgy láthatja utódod a legegyszerűbben, ha a befektetési jegyének árfolyama, értéke emelkedik. Ez a már említett színes, szagos grafikon… Viszont azokon nem csak felfelé tartó szakaszok vannak.

Jöjjön a következő kör!

A cím nem kacsa. Eddig olybá tűnhetett, hogy fogadatlan prókátorként osztom itt az igét. Vagy, hogy tét nélkül hajszollak bele különböző pénzügyi feladványokba azon fedősztori alatt, hogy miként faragj pénzügyileg pallérozott ifjút gyermekedből. Talán már fogyóban az elszántság és a lendület… Akkor álljon itt egy saját történet!

 Az elmúlt hetek során a fiatalok pénzügyi nevelése témában taglaltakat természetesen gyermekeimmel is megosztottam. Érdekes volt látni, miként reagál egy ötéves és egy tízéves vagy éppen egy kamasz az egyes stációkra. Az egyik ilyen alkalommal picit előre is szaladtunk, de most, pont témába vág idősebbik fiam felvetése.

 Egy vasárnap délután beszélgettünk, hogy éppen mire spórol ő, és úgy egyébként mennyi ideig kell nekünk takarékoskodni, mondjuk, egy családi kirándulásra vagy éppen egy fiatalabb autóra. Ekkor szegezte nekem a kérdést, hogy miért kell annyi hónapig, évig félretenni?

Reflexből adtam a választ, hogy mert egyrészt nem olcsó egy autó, másrészt pedig nem túl magasak most a kamatok sem, de apa azért próbál azokat meghaladó hasznot elérni a család befektetésein. Viszont, minél magasabb az elvárt haszon, annál magasabb a kockázat.

 Láttam, ahogy szemében kigyúl a kalandvágytól fűtött felfedezőkre is jellemző tűz. Gyorsan átlátta, hogy ezek szerint a bankbetéteken túl is van élet, és az mennyivel jobb már, hiszen sebesebben célba érhet az ember, előbb összejön az áhított összeg. A kockázat szót meg sem hallotta…

 „Mégis milyen bankok adnak többet?” – tudakolta izgatottan. Nem akartam letörni az ifjonti lelkesedést, de azért mégsem vághattam bele a befektetési alapok, biztosítások, részvények és kriptopénzek végeláthatatlan bemutatásába. Felesleges is lett volna, a fokozatosság és mértékletesség itt megengedett. Nincs kötelező óraszám, nincs tanmenet, semmi kényszerítő tényező. Csak egy cél lebegjen előtted is: a kíváncsiság, érdeklődés fenntartása utódodban és a minél alaposabb ismeret átadása!

Így a választásom az állampapírokra esett.

Ezeknek egyetlen kockázata, ha megfelelő helyen vásároljuk, hogy az állam nem fizet. Erre azért volt már nem egy példa a történelemben, de Magyarország azért nem úgy áll mostanában, hogy ez a veszély fenyegetne.

 A fiam kérdésére visszatérve. Azt válaszoltam, hogy nem a bankok, hanem a magyar állam az, aki többet ad, mint egy bankbetét kamata.  Hogy mégis mennyivel? Hát, azért nem olyan sokkal, mert bolond lenne jóval magasabb áron hitelt felvenni, mint mások. No, ekkor szaladt fel először a szemöldöke gyermekemnek: Hitelt? – ámult el.  Magamnak ástam a kelepcét, de nem volt mit tenni, ki kellett evickélnem belőle. Újabb magyarázat következett.

Visszatérve a kályhához, a bankbetétekhez, elmondtam neki, hogy a bank azért fizet kamatot a nála elhelyezett megtakarításainkra, mert ő azt használja, ergo kölcsönözzük részére. Lényegében hitelbe adjuk neki. Az az ezer forintos bankjegy, amit átadunk a pénztárosnak, nem ugyanaz lesz, mint az, amelyiket majd visszakapunk néhány hónap vagy év elteltével.

Ez a kérdés megérne akár egy külön cikksorozatot is. Teljesen más felnőtt fejjel a nehezen megkeresett forintjaink sorsáról döntenünk, mint egy tizenévesnek, akinél eddig még  tőled függött, hogy megtapasztalhatta-e már az érzést, amikor pénze dolgozik helyette és kamattal jutalmazta türelmét.

 Évek teltek el, de legalábbis több hónap, mire ide jutottál, és készen áll csemetéd is, hogy a valódi befektetések világában gyarapítsa tovább élményeit.

Az elmúlt időszakban nem egy befektetési csalásról és emberek százait, ezreit érintő botránytól volt hangos a sajtó. Ez jól mutatja, hogy a megtakarítás elhelyezése éppúgy kellő körültekintést igényel, akárcsak egy hitel felvétele.

 Gondolj csak bele! Mennyi munka és kitartás kellett mindkettőtök részéről ahhoz, hogy egyáltalán a takarékoskodás mint cél, sőt mint szükség gyökeret verjen az ifjonti főben... Ha pedig kamattal jutalmaztad mindezt, ahhoz, hogy érzékelhető legyen utódod számára, minden bizonnyal a piacon elérhető mértéket jóval meghaladó százalékot fizettél ki neki. Most viszont ennek vége! Persze, ha megteheted, továbbra is élhetsz a lehetőséggel, és megbeszélhettek egy átmeneti időszakot, amíg folyamatosan csökkenő mértékben még kiegészíted pénzének hozamát. De jelezned kell neki, hogy eljön az idő, amikor már pusztán a pénz- és tőkepiaci lehetőségek közül választhat.

Ezt az időt kell arra fordítani, hogy minél több megtakarítási formával és céllal megismertesd őt.

Elsőként nyilvánvalóan a bankbetét kerül terítékre. Mivel az ifjúsági számlák elég sok ingyenes szolgáltatást tartalmaznak, így könnyen belátható, hogy az általuk elérhető kamatok mértéke általában igencsak alacsony. Ráadásul, ha ezt arra a csekély összegre vetítjük, amivel egy a pénzvilág küszöbét éppen átlépő fiatal rendelkezhet, akkor nyilvánvaló, hogy még éves lekötés esetén is viccesen alacsony összeg üti a markát. Mégsem mehetsz el mellette, mert most ez játsza majd a kályha szerepét. Ez az egyik legkiszámíthatóbb, illetve legbiztonságosabb megtakarítási forma. Ez kell, hogy tudatosuljon gyermekedben is. De a miértekkel se maradj adós neki!

Egyrészt, egy bank áll mögötte, mely többnyire nem csak egy ország gazdaságától függ. És igen, láttam már én is nem egy bankcsődöt, de mindketten tudjuk, hogy ilyen esetekben a betétbiztosítási intézmények elég magas összeghatárig térítik a betétesek pénzét, igaz, kamatok nélkül. Ha már egymás között vagyunk, fontos, hogy arra is kitérjetek, milyen az a bank, ahol a pénzetek hever vagy éppen heverni fog. Mennyire áll biztos lábakon? Vajon, ha az aktuális (akciós) piaci kamatok mértékét jóval meghaladó százalékokat kínál, akkor tényleg rá kell-e harapni az ajánlatra? Itt már elemében érezheti magát az interneten felcseperedő nemzedéki, hiszen érdemes némi kutatómunkát végezni a világhálón, hogy mégis miket írnak adott bankról.

Ez a kis feladat azért is jó, mert számos ismeretlen fogalommal és az ezekből fakadó kérdések muníciójával lát el Titeket. Ezek jól jönnek ahhoz, hogy tovább tudjatok majd lépni, és ne úgy érezze gyermeked, hogy „iskolás” stílusban próbálod a fejébe tuszkolni a pénzügyi ismereteket.

Ha már megkezdtétek a téma körbejárását, akkor bizony adóügyekből is ízelítőt kell, hogy adj számára. Miért? Mert a kamatot terhelő adók tovább fogják csökkenteni a jóváírás összegét, és el kell magyaráznod neki, hogy ez miért is van. De azt is, hogy miként lehet ezt a hátrányt leküzdeni. Már megint a türelem és a kitartás kerülnek előtérbe, de ezek talán már nem lesznek olyan rémisztőek utódodnak, hiszen nem először találkozik ezzel a párossal. Elmondhatod neki, hogy, ha három vagy öt évig egy külön erre a célra fenntartott számlán (Tartós Befektetési Számla) köti le pénzét, akkor az adó felét vagy akár teljes mértékét elengedi az állam. Nem véletlenül nem bankbetétet írtam, hiszen más megtakarítási formák esetében is áll ez a kedvezmény.

 Egyébként a kutatómunka részeként, feladat lehet még a különböző banki ajánlatok és információk mellett, a különböző futamidőkre ígért kamatok összegyűjtése és összevetése is. Ha ezek megvannak, számoljátok ki összegszerűen is a várható hasznot, így még szembetűnőbb lesz a különbség mértéke időtávokra és konkurens ajánlatokra lebontva.

 Ha még nem tettétek meg idáig, akkor érdemes egy kis füzetet nyitni és a gyermeki fantáziának teret engedni, hadd próbálgassa szárnyait, hadd számolgasson, álmodozzon. De azért majd ott virítanak a lapokon a tényleges értékek is.

A kamatok mértékét összevetve a vágyakkal, szinte biztosan meg fog jönni az ifjú étvágya is, és keresni fogja azokat a megoldásokat, amik közelebb állnak elképzeléseihez… Az emelkedő százalékok, emelkedő kockázatokat és emelkedő komplexitást is jelentenek. Sebaj, pont ezért vágtunk bele az egészbe, hogy ne felnőttként szembesüljön majd ezzel gyermeked.

Hát, ez bizony már egy más iskola… Hiába jártad végig gyermekeddel, a „pénzügyi iskola” első lépcsőfokait, a banki szolgáltatások világa mégis idegen terület számára. Ne áldozatként lökd utódodat a pénzügyi világ dzsungelébe, hanem segíts neki, hogy talpraesett „Indiana Jones”-ként fordítsa saját hasznára az egyszerű halandó számára veszélynek tűnő lehetőségeket. Ehhez még mindig kellesz, de ne aggódj, adok ide is muníciót bőven.

Ahogy a pénzt a távoli gyermeki képzeletből, kézzelfogható, érezhető valósággá változtattad utódod számára, úgy kell ezt az utat bejárnod a bank és a banki szolgáltatások esetében is. Valószínűleg türelmedre és kitartásodra most is szükséged lesz, erre készülj fel!

Amíg csak befizetések révén gyarapodik a bankszámla egyenlege nagyon nincs teendőd, főleg, ha korábban már tisztáztátok, itt bizony elképzelhető, hogy havonta pár száz forint számlavezetés címén a bankhoz vándorol majd. Az éles üzem ott kezdődik, amikor költeni kell…

Az eddig tartó békés időszakot az erre való felkészülésre fordítsd! A költés, vásárlás napjainkban sokszor kártyával történik, különösen a fiatal generációk esetében. Bár sok esetben a kártyás fizetés biztonságosabb, mint a készpénzes, mint minden ember alkotta rendszernek, ennek is lehetnek gyenge pontjai. Az egyik ilyen rizikófaktor pedig éppen maga az ember!

Lássuk, miként tudjuk ezt a kockázatot minimalizálni!

Bár úgy tűnik, ha egy bank saját automatájából szeretne készpénzt felvenni csemetéd, nem lehet gond, sajnos ez nem mindig van így. Sajnos a rafinált bűnözőknek köszönhetően már egy ATM-en keresztül bonyolított tranzakció is hordozhat veszélyeket. Eszedbe jutott már, hogy végigtapogasd a bankjegykiadó automatát, különös tekintettel a kiálló részekre? Meglepődnél, ha a kártyaleolvasó nyílás a kezedben maradna ugye? Vagy egy szokatlan, oda nem illő részleten, kiegészítőn akadna meg a tekinteted? Lehet, hogy ez Neked idegenül hangzik, de, ha már így szocializálod gyermekedet, akkor neki ez a természetes elővigyázatosság része lesz. A saját érdekében tegye meg!

Egy bolti vásárláshoz kapcsolódó esetleges buktatók is kiküszöbölhetők kellő éberséggel és felkészültséggel. A legfontosabb, hogy a kártyát soha ne tévessze szem elől. Sikertelen bolti vásárlásnál is kérje el mindig a visszaigazoló blokkot. A legbiztosabb pedig az, ha a sikertelen kártyás tranzakciókról sms-értesítést állít be magának az ifjú. Lehetőleg kezdetben kizárólag jól ismert, megbízható üzletekben használja a kártyát. Ne üljön fel az olyan gyanús próbálkozásoknak, mint például: „Sajnos ez a terminál nem jó, de a raktárin is megpróbálom.”! És ne hagyja, hogy szó nélkül többször egymásután húzzák le a kártyáját. Hiszen ennek is kétséget kell ébresztenie benne.

A kártyás visszaélések legfőbb helyszínéül azonban mégis csak az online vásárlások piacterei szolgálnak. Itt bármennyire is figyelmes gyermeked, elég egy óvatlan lépés, és könnyen azon kapja magát, hogy a kelleténél kevesebb lett bankszámlájának egyenlege.

Ha egy mód van rá, akkor banki felületekre navigáló, biztonságos online fizetést lehetővé tevő oldalakra essen majd a választása. Amire pedig a legnagyobb hangsúlyt kell fektetned, az, hogy soha, sehol, semmilyen körülmények között ne kattintson rá olyan gombra, ami a kártya adatainak megjegyzésére, elmentésére vagy rögzítésére szolgál. Hidd el, megéri az a pár másodperc minden alkalommal, amíg bepötyögi majd a kártyaszámot, az érvényességi időt, az érvényesítő kódot és a kibocsátó bank és a saját nevét. Ha mégis elesne ez az első védvonal, akkor nyissatok egy elkülönített számlát a kártya mögé, amire egy csekélyebb összeget tesztek, így ez újabb akadályként magasodhat majd a csalók előtt, és minimalizálhatja az esetleges károkat.

Alvilági körökben filléres összegekért cserélnek gazdát az így egy-egy honlapba égetett, és orvul megszerzett kártyaadatok. Nem véletlen, hogy egyetlen bank online fizetési felülete sem kínálja fel ezt az opciót. Vajon miért?! A csalás lényege, hogy a megszerzett információkat felhasználva kisebb összegű vásárlásokat indítanak, amik jó esetben a tulajdonos ingerküszöbét nem érik el. De sok kicsi sokra megy! Ne feledd az internetes vásárlásnál nincs PIN kód, vagy legalábbis nagyon ritka… Így itt ez sem véd.

De nincs minden veszve, a bankok mellettetek állnak! A kártyás visszaélésekből fakadó károdat megtérítik, Te maximum 45.000 forintot bukhatsz az egészen. Ha kellően körültekintően jártál el, és amint észlelted a problémát léptél, azaz letiltottad a kártyát, akkor a bank térít. Tehát nem csak a megelőzés, hanem a kártérítési jogosultság miatt is fontos a gondosság!!!

De, ha betartod és gyermekeddel is megismerteted a fent bemutatott irányelveket, nincs mitől tartanotok.

Ez most tényleg dilemma lehet? A dolgok jelenlegi állást ismerve azért nem kell attól tartanod, hogy csemetéd girbe-gurba vagy éppen gondosan kerekített betűkkel írt ajándék listáján ott virít majd a bankszámla az elemes kiskutya és a csillámtetkós póni közé ékelődve. Az sem életszerű még, hogy csillogó szemekkel kutatja majd a szülinapi torta mellett meglapuló, díszes csomagolópapírba rejtett bankszámla szerződés paksamétáját.

 Azonban, ha belegondolsz, amikor gyermeked eljut arra szintre, hogy felmérje egy bankszámla szükségességét, akkor az két dolgot jelenthet: Egyrészt elszálltak a boldog gyermekévek, és utódod kollégiumba készül részlegesen elszakadva már a családi kötelékből, további tanulmányait folytatva. Másrészt jó munkát végeztél a pénzügyi nevelése, neveltetése terén. Félreértés ne essék, a tudatosságon van a hangsúly, nem pedig azon, hogy egy bizonyos életkor után illik bankszámlával rendelkezni!

 Az elmúlt időszakban felvillantottam néhány kapaszkodót arra vonatkozóan, miként lehet érdemes nekilátni gyermekünk pénzügyi pallérozottságát megalapozni. Hosszú út vezetett idáig, hogy a bank küszöbét átléphessétek.

 Akkor lássuk a bankszámla választás mikéntjét gyermekünk részére!

 Ha nem a továbbtanulás hozza el azt a pontot, mikor a bankszámla nyitás mellett döntesz, akkor továbbra is az lebegjen a szemed előtt, hogy ez a számla előreláthatólag inkább megtakarítási funkciót fog betölteni.

 Természetesen egyben, egy újabb élesített eszköz a pénzügyi nevelés eszköztárában.

 Mivel a diákszámlák költségtételei az esetek nagy többségében kedvezőbbek, mint egy klasszikus bankszámla, így kevésbé fog fájni a „tandíj”, amit a banki szolgáltatások „próbálgatása” kapcsán fizetsz meg. Persze mondhatod, hogy lehet DEMO verziókat is tesztelgetni a bankok honlapjain, de ezek elsősorban az internetbankos felületeket mutatják be. Mindenesetre, ha elérhető, akkor természetesen éljetek a lehetőséggel és próbálgassátok, ismerkedjetek vele!

 Nagyon nem fogtok zavarba jönni, amikor a számla „felszerszámozásáról” kell majd döntést hoznotok. Az elérhető kapcsolódó termékek köre viszonylag korlátozott, és többnyire a legegyszerűbbekre szorítkozik. Az nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb a megtakarítás egésze vagy egy része felhasználásra kerül. Nem milliókról van szó, így a díjmentesen, kártyával felvehető havi 150.000 forint elég lehet. Ehhez azonban kártya kell, ennek pedig költsége lehet. A számla havidíja mellett ez az első, amit meg kell néznetek. Igen, így többes számban! Együtt kell végigjárnotok a honlapokat, és a honlapokon összegyűjtött információk alapján kiválasztott két-három bankot.

 Van, ahol a kártyákhoz több költség is kapcsolódik, érdemes résen lennetek, a hirdetményeket át kell alaposan rágnotok! A kártyás műveletek költségvonzatai, különösen a fix díjasok ekkora pénzmozgásoknál felértékelődnek, mivel arányaiban véve akár el is vihetik a gondosan gyűjtögetett pénzmag kamatait.

No, igen, a kamat… Most nem azt az időszakot éljük, amikor néhány tízezres megtakarítás esetében érzékelhető hozamot tehetünk zsebre.

Szóval momentán a diákszámla, hacsak nem hemzseg díjmentes tételektől, akkor tényleg egy fizetős oktatási eszközként kezelendő, mellyel azért azt is meg tudjátok oldani, hogy a pénzmozgás gyermekednél biztonságos és kontrollált módon legyen kivitelezhető a földrajzi távolságokat is áthidalva.

Kicsit elfáradtatok, lejártátok a lábatokat? Megvan a szerencsés nyertes? Gyermeked kezében a bankszámlaszerződés?

Akkor most már végre hátradőlhetsz… Hohó! Lassan a testtel! Indul a következő menet, de ez már egy másik iskola!

Onnan kezdem, ahol legutóbb abbahagytam. Mivel az egész pénzügyi nevelés vezérfonala idáig a zsebpénzgyűjtés, azaz a megtakarítás volt, ezért ennek mezsgyéjén kell tovább haladnod. De némileg mások a lehetőségek, amíg a malacperselyben vagy befőttes üvegben gyűlik a pénz, mint amikor már egy bankban parkolnak a guruló forintok.

Mivel még nem léptük át a bank kapuját, így elsőként az egyszerűbb hosszútávú célokat vegyük sorra! Indulásként mit szólnál egy komolyabb játékhoz, hiszen már egy közepes méretű LEGO doboz is közelíti a tízezres nagyságrendű kiadást. Ez azért normál esetben jó pár hónapnyi kemény spórolás eredményeként érhető csak el, nem? Egy könyv, ha nem is mindjárt tízezrekben mérhető, de mindenképpen több ezer forintos tétel. Éppúgy igaz ez a különböző hobbikkal kapcsolatban megvásárolható dolgokra is. Egy sporteszköz vagy -felszerelés, a kedvenc csapatának meze, a művészeti kiegészítők és hasonlók mind néhány ezer forintos kiadásként indulnak, de hamar átlépik a tízezres határt is.

Ami közös ezekben, hogy többnyire tárgyakról beszélünk. A pénz által elnyerhető haszon itt tárgyiasult formában jelenik meg, illetve ezen eszközök révén megtapasztalható élményekben mérhető. Ez így leírva elég egyértelmű, de jó, ha ennek tudatosítására is szánsz pár mondatot gyermeked pénzügyi pallérozása során.

Miért?

Mert tudatosulnia kell benne is, hogy, amire most ő gyűjt, az az a játék vagy bármilyen más dolog, amit két hónapra rá, jó eséllyel a szekrényének mélyéről halászol majd elő az első pár alkalommal. Ekkor emlékeztetheted (lehetőleg nem kioktató stílusban), hogy ezért ő három-négy hónapon keresztül spórolt és majd megőrült, hogy megvehesse… És most, lám, mégis kacattá vált a hőn áhított tárgy.

Jó, ha ez az emlékkép beég az agyába, s valahányszor kísértést érez, hogy engedjen a rázúduló reklámok csábításának, ott villog majd: VIGYÁZZ!!! Nem biztos, hogy kell neked ez a lapostévé háromszázezerért, ne lődd el a megtakarított pénzedet, pláne ne vegyél fel rá hitelt!

Jó lenne, lett volna, ha sokak fejében felvillant volna ez a kép, ugye?!

A megtakarítás megbecsülése a következő szint, amire emelheted utódodat ebben a körben. Valld be Te is, hogy kifejezetten jó érzés a pénzt költeni Érezni, hogy megveheted azt, amire vágysz, vágytál. De ismerős lehet az az állapot is, ami utána tör Rád… Tényleg el kellett erre költenem a megtakarításomat? A megfelelő árat fizettem az adott termékért vagy szolgáltatásért? Érdemes volt megvásárolnom?

Ezekről is beszélj gyermekednek, hogy ne riadjon meg ettől, hanem megfelelően tudja majd kezelni a szituációt!

Hát, ennyi. Most már nem visszakozhatsz, át kell lépni azon a küszöbön. Engedd, hogy megtöltse a bankfiók levegője mellkasotokat, nagyot szusszanva lehuppanjatok a székbe és előadjátok az ügyintézőnek, hogy mi járatban vagytok.

Ja, hogy még nem választottátok ki a megfelelő bankot és bankszámlát?! Akkor figyel csak kicsit ide, a következő cikkben adok némi mankót ehhez is!

Egyre több riport jelenik meg olyan középkorúakról, akik kvázi nyugdíjazták magukat. Tették ezt úgy, hogy valójában még aktívak a munkaerőpiacon, viszont idejüket maguk oszthatják be, mert állandó passzív jövedelemforrással rendelkeznek. Ergo nem kenyérre kell nekik a munkával megszerzett pénz, így, ha éppen adott hónapban nem dolgoznak egy percet sem, akkor sem kerülnek az utcára, és nem fenyegeti őket az éhkopp sem.

 Na, de egy nyugdíjas gyerek?! Az azért már túlzás. De ne feledd, 18 éves korig hivatalosan kiskorú, azaz gyermek az illető! És tizennyolc éves korra tényleg el lehet érni azt a szintet, hogy valakinek rendszeres passzív jövedelme legyen?! – jöhet a következő kérdés. Hát, nem állítom, hogy ez lenne az általános, de nem lehetetlen. Még annak sem, aki nem egy gazdag család sarja, nem hullik ölébe busás örökség vagy éppen a lottó ötös. Ami pedig egy embernek elérhető, akkor az másnak is sikerülhet!

 A kulcs a hosszútávon gondolkodás, a türelem és a kitartás, ami – valljuk be – nem az emberi faj legerősebb oldala. Különösen nem a fiataloké…

 Akkor most lépjünk be, egy a hazánkban jelenleg még pénzügyi sci-finek számító világba. Itt a gyerekek játékos formában már az óvodában megismerkednek a pénz természetével. Ez egyébként érdekes módon nálunk is megvalósulna, ha csak a gyerekeken múlna. Emlékezz vissza csak, hányszor akart utódod boltosat játszani Veled! És te vajon éltél a lehetőséggel?

Tovább haladva az úton, mire iskolába kerülnek a csöppségek, már tisztában vannak az alapokkal. A számokkal harmadik osztályra már szoros barátságba kerülnek, eközben pénzügyi kultúrájuk is tovább fejlődik. De ne feledd, most egy idilli világról beszélünk! Mire kb. tízévesek lesznek, megérhetnek arra, hogy bankszámlát nyissanak nekik szüleik, és a komolyabb banki termékekkel is mind közelebbi barátságba kerüljenek. 12-14 éves korukra az érdeklődőbbek komoly tudásra tehetnek szert és könnyedén kiismerhetik magukat a pénzügyekben. Sőt, az újdonságokat már maguk keresik, ahogy kíváncsiságuk – jó értelemben vett pénzéhségük – hajtja őket. Még mindig van nagyjából négy évük a nagykorúságig, s ha a Te segítségeddel már tízes éveik elején elkezdenek valódi hosszútávú célokra is félretenni, akkor, mire az általános iskolát maguk mögött hagyják, már csinos kis összeg figyelhet azon a számlán. Innentől elszabadulhat a fantázia, és pénzügyileg exponenciális pályára állhat csemetéd. Sajnos ez mindkét irányra igaz lehet, ezért nem árt észnél lenni.

Ha csak az „egyszerű tőkepiaci” terméket nézünk, mint amilyen például egy részvény, jó választással, illetve egy kis szerencsével négy év alatt a valós életben sem elképzelhetetlen, hogy akár még meg is többszörözze bárki a vagyonát. Ehhez persze a pénzügyi tudást és készségeket érintően is fel kell nőni. A három pillér: türelem, kitartás és tudás!

 Ezek után nem lenne meglepő, ha gyermeked 18. születésnapján bejelentené, hogy rendszeres passzív jövedelemmel bír, és, mielőtt befejezné tanulmányait, ő „nyugdíjazza” magát.

De zökkenjünk csak vissza a realitásokba!

 Egyelőre még csak ott tartunk, hogy a hosszabb távon elérhető gyermeki célokat veszitek közösen számba utódoddal. Mik lehetnek ezek? Összefoglalóan olyan dolgok, amikre legalább fél évet, de legfeljebb talán egy évet kell gyűjtenie az ifjúnak. Aztán lassan lehet emelni a tétet, de ezzel nagyon óvatosan bánj! Egy tízévesnek az ötéves megtakarítás annyi, mint egy középkorú felnőttnek 20-25 év. Te képes vagy ilyen távlatokban gondolkodni? Az jó, ha igen, de többségünk azért még nem ennyire előrelátó.

 Ha már bankszámlájával komfortosan bánik csemetéd, akkor jöhetnek a komolyabb beszélgetések az élet nagy céljairól, mint például az első autó, a családi fészek, az anyagi biztonság vagy éppen a nyugdíj. De mégis rávehető ilyenekre egy fiatal? Érdekli őt, mi lesz vele felnőtt- vagy öregkorában? Itt megint csak a Te szereped és mintád a kulcs. Ha Tőled hall erről, látja, hogy Te is ezek mentén cselekszel és ilyen példát mutatsz, akkor jó eséllyel előbb-utóbb pozitív eredményre jutsz e téren is. Az pedig külön pozitívum lehet, ha megmutatod neki, azokat a hosszútávú megtakarításokat (biztosítás, lakástakarék, stb.), amiket esetleg Vele kapcsolatban a család különböző tagjai (szülők, nagyszülők) tesznek félre.

Ugyan már, hiszen még csak előtte állsz, illetve áll gyereked. Ott van a nehéz tölgyfaajtó, szép míves kilinccsel és vaskos sarokpántokkal. Hiába, no, mégiscsak a pénzügyi világot rejti maga mögött… Előző cikkemben nem elbizonytalanítani akartalak, épp ellenkezőleg, minél biztosabb mankót szeretnék Neked adni, hogy aztán Te is azt adhass legféltettebb kincsednek, gyermekednek.

Még mindig csak általánosságban ízlelgeted vele a bankolást, fel-fellebbented a fátylat, hogy hozzászokjon mindahhoz, amit a pénzügyi rendszer színes kavalkádja jelent, az egyszerű zsebpénzgyűjtés szürkeségét követően.

Ne feledd el, hogy az utánad következő generációk életük jelentős részét élik az interneten, illetve „okoseszközök” segítségével. Így különösen fontos, hogy ezekről picit részletesebben beszélgessetek. Nyugodtan vond be, ha interneten vásárolsz vagy éppen a számlákat egyenlíted ki valamelyik netbankon keresztül, s közben ne feledd felhívni a figyelmét a veszélyforrásokra is! Itt nem utcai zsebesektől kell megóvnia a pénztárcáját, az online térben elég egy meggondolatlan adatközlés, és volt zsebpénz, nincs zsebpénz!

Ezen a szinten egyébként is már sokkal nyitottabban bevonhatod utódodat a családi pénzügyekbe. De már nagyon korán meg kell értenie, hogy a kártyák és számlák adatai bizalmas információk. Ráadásul amúgy sem célszerű hangoztatni, hogy mennyi pénzünk van. Azt pedig pláne ne verjük nagydobra, hogy hol!

A biztonság, amit pár bejegyzéssel korábban külön kiemeltem, nem valósítható meg a bizalom nélkül! Csak olyan felületen bankoljon vagy használja bankkártyáját az ifjú, amelyet ismer, és amely iránt bizalommal van! Emellett bátorítsd, hogy nyugodtan forduljon hozzád, ha valamiben nem lenne biztos! Ha Te is mutatsz irányába nyitottságot, akkor ezt ő is meg fogja tenni, ellenkező esetben erre azért nem vennék mérget.

Nagyobb tétet tennék azonban arra, hogy a fiatalok zöme nem tölt majd idejéből túl sokat bankfiókokban, különösen addig, amíg csak egyszerűbb banki termékekkel rendelkeznek, így az online bankolás megismerése és elsajátítása esetükben alapvető dolog.

Lássuk csak, hol is tartunk most! Milyen banki termékek, szolgáltatások kerültek eddig kosaradba? Mik azok, amikkel számolni kell majd gyermeked számlanyitásakor?

Eddig az látszik, hogy kell egy számla, egy bankkártya és egy online felület. Menjünk tovább? Lehetne, de indulásként ez véleményem szerint elegendő. De ne feledd, a cél – a pénzügyekben való jártasság megszerzése mellett – azért a zsebpénz gyarapítása is.

Rá fogsz jönni, hogy nem elvetemült elképzelés, ha már a bankszámlanyitás előtt esetleg némi kamatot is elszámolsz gyermekednek a kifejezetten hosszú távú megtakarításaira. Ez egy gyerkőc esetében csupán fél vagy egy év legyen! Hiszen, ha belegondolsz, a maga kevéske éveihez képest arányaiban az egy év majdnem annyi, mint neked öt vagy akár még több! De miért is fizetnél Te kamatot?! Mert előtte el fogod magyarázni neki, hogy mi is az a kamat. Aztán meg is tapasztalja majd, és ezzel a negyedik pillér is a helyére kerül. Ez lesz az utolsó mozaik, mely alapján majd el fogjátok dönteni utódoddal, hogy végül melyik bankot válasszátok élete első számlanyitásának színhelyéül.

De mi is a betéti kamat? A bank a bankszámlán lévő pénzt bizony használni fogja. Lehet, Neked nevetségesen hangzik, de mindenképp mondd el gyermekednek azt is, hogy az a bankjegy és pénzérme, amit ő befizet a számlájára, az bekerül egyrészt egy nagy kalapba, másrészt pedig elektronikus jellé változik. És, amikor esetleg készpénzt vesz fel az ATM-ből vagy a pénztárból, akkor azok a bankjegyek és érmék nem ugyanazok lesznek, mint amit ő befizetett. Ne nevess! Hiszed vagy sem, amíg a malacperselyben vagy befőttesüvegben látja gyarapodni a forintokat az ifjú, addig érzelmileg is kötődik ahhoz a bankjegyhez. Kiveszi, újraszámolja, nézegeti, ... Viszont, ha ez a „kötődés” megszűnik, nos, ez akár némi törést is okozhat benne.

Szóval ott tartottam, hogy a zsebpénz rákerül a bankszámlára, és annak a résznek, amely hosszabb ideig parkol majd ott, kamata lesz. De a hogyanról is igyekezd felvilágosítani gyermekedet! Az ő pénzét a bank használni fogja. Lehet, hogy újra befekteti, olyan dolgokat vásárol belőle, amik nagyobb hozammal kecsegtetnek vagy egy egyszerű kis zsebpénzből nem elérhetőek (pl.: ingatlanbefektetés vagy komplexebb pénzügyi instrumentumok, tőkepiaci termékek, stb.). De a bankok többnyire az összegyűjtött betétekből másik ügyfeleknek nyújtanak kölcsönöket, azaz hiteleznek. Normál ügymenet mellett mindegyik fenti esetben ilyenkor bevétele keletkezik a pénzintézetnek. Értesd meg gyermekeddel, hogy ez esetben csupán azzal, hogy pénzét a banknak kvázi kölcsönadta, az ő plusz munkája nélkül növekedhet a zsebpénze. Addig, amíg Te adod ezt a kamatot, legyen az érzékelhető mértékű! Azonban onnantól kezdve, hogy megérett csemetéd a bankszámlanyitásra, állítsd le a szülői kamatozást! Meg kell értenie, hogy a valós életben némileg mások a lehetőségei, mint egy „családi tanpályán”.

Ha a kamatot ilyen formán megértette, már könnyebb dolgod lesz a hosszútávú megtakarításokat illetően. Ezek köre rendkívül széles, és itt is érdemes megtartani a fokozatosság elvét, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy gyermeked már bír-e bankszámlával avagy még nem jutott el a pénzügyi nevelődés ezen szintjére.

…itt állok a kapui előtt – folytathatnám a sokak által jól ismert, mára már klasszikusnak számító dalszöveget. De miért is jutott ez ma reggel eszembe?

 Hát, mert, ha emlékszel rá, a pénzügyi nevelésről szóló okfejtésemet éppen ott hagytam abba, hogy gyermeked már akár a bankszámlanyitással kacérkodhat. S bár látszólag egyszerű a történet, azért ne siess átlépni a Rubiconon, mint tette azt Julius Ceasar, mert bizony azután „a kocka el lesz vetve”!

 Ahogyan a pénzzel kapcsolatban is lépésről lépésre haladtál, itt sem árt pár szóban körvonalazni az ifjúság számára, hogy mi is az a bank. Hogyan működik? Miként gyűjti össze a betétesek pénzét, majd nyújt belőle kölcsönt a hitelfelvevőknek? Milyen szolgáltatásokat kínál még? Ezeket miért, illetve mikor érdemes igénybe venni? Miként használja gyermeked a szolgáltatásokat és mire figyeljen ezek során?

Elsőként talán a biztonság az, amit beléjük kell sulykolni. Ha már érzi a zsebpénzszerzés súlyát, akkor értékelni is fogja nehezen megszerzett forintjait. A bankszámla, illetve a bankkártya azonban már nem húzza fizikálisan a zsebét a gyerkőcnek, így megint kicsit olyan lehet, mintha kicsúszna a lába alól a talaj. Az első pár kártyás vásárlásnál nem butaság, ha megmutatod neki készpénzben is, hogy most mennyivel lett kevesebb megtakarítása. Erősítsd benne, hogy ami csak egy érintés a kártyaterminálon, az lehet, hogy két-háromnapi házimunka vagy éppen néhány heti spórolás.

Hidd el, nem elpazarolt idő, amikor a kártya és a hozzá tartozó PIN kód helyes tárolásának mikéntjéről váltasz gyermekeddel pár szót! A lényeg, hogy e két dolog fizikailag minél messzebb legyen egymástól – érthető okokból! Másrészt megfontolásra érdemes, hogy a gyerek számlája a Te netbankodhoz vagy telefonodhoz is hozzá legyen rendelve, így mégis meg tudod tartani a kontrolt, vagy esetleg segítségére tudsz sietni, ha hirtelen beavatkozásra, például egy kártya letiltására lenne szükséges.

 Fel kell készítened őt rendkívüli helyzetekre is. Ilyen például a kártya elvesztése, vagy ha arra gyanakszik, hogy a PIN kódjához esetleg valaki hozzáférhetett, leleshette, nem is beszélve az internetes vásárlások csapdáiról, stb.. Ilyenkor a gyerkőc ne mérlegeljen, hanem egyszerre tiltsa le!

 A mindennapokban, ha lehet, akkor inkább vásárlásra használja bankkártyáját, és kevésbé készpénzfelvételre! És itt megint csak egy sarkalatos ponthoz érkeztünk: Amíg a malacperselyben gyűltek az érmék és a bankók, addig napról napra látható volt a gyarapodás, és a malacka nem kért enni! A bankszámla, illetve annak használata viszont pénzbe kerül! Miközben Tőled azt hallhatja utódod, ha odaadja pénzét a banknak, akkor azért a bank fizetni fog (kamatot), most azzal szembesül, hogy itt mégis ő fizet. Akkor most, hogy is van ez?!

 Hát, a felnőttek világa nem egyszerű… Amíg a bankszámlán ő különböző műveleteket végez, addig a bank, a banki rendszerek dolgoznak neki, ergo ezt meg kell fizetnie. Amikor viszont az ő megtakarítását használja a pénzintézet, akkor a gyerkőc pénze dolgozik, és ennek hasznából a bank egy részt kamat formájában átenged neki.

 Most már a második legfontosabb kérdéskörnél jársz: Fel kell világosítanod az ifjúságot a pénz költségeit és hasznait illetően.

Nem is olyan könnyű belépni a címben említett kapun, ugye? Legalábbis felelősségteljesen nem egyszerű, de a felkészülésre áldozott percek és órák busásan megtérülnek majd, hidd el nekem!