Hát, végül ide is eljutottunk… Hajónkkal egyenesen Szkülla és Kharübdisz közé vesszük az irányt. A befektetési alapokon megedződve tégy próbát, persze csak óvatosan, ha kellően felkészültnek érzed magad.

Lássuk az alapokat! Mivel is kell felszerelkezned? Kell ugyebár egy lakossági folyószámla és egy értékpapírszámla. Eddig semmi különös, lényegében egy esőáztatta, álmosító, őszi nap izgalmi szintjén vagyunk idáig. A befektetési alapoknál megtapasztalhattad, hogy azok árfolyamát többnyire másnap tudod meg. A tőzsdén azonban a részvények és devizák árfolyamai percről percre változnak az aktuális kereslet-kínálat egyensúlyi állapotának megfelelően. Ez most miért fontos Neked? Mert a legtöbb banknál a tőzsdei árfolyamokat 15 perces késleltetéssel látod. Azt azért érzed, hogy 15 perc alatt nagyot tud fordulni a világ egy olyan piacon, ahol minden pillanat számít. Tudják ezt a pénzintézetek is ezért lehetőséget teremtenek arra, hogy azonnal láss mindent, de ezért a zsebedbe kell nyúlni. Hát mérlegelj bölcsen! Ha nem ki-be akarsz ugrálni (adni-venni napon belül), hanem hosszabb távon tervezel egy-egy részvénnyel, akkor nem biztos, hogy erre áldoznod kell, mivel ez esetben mindegy, hogy pár forinttal drágábban, vagy olcsóbban veszel meg egy-egy papírt. Az is megoldás, hogy abban az időszakban, amikor aktívabban szeretnél a parketten jelen lenni, előfizeted az azonnali árfolyamokat, majd később lemondod a szolgáltatást.

Az alapokhoz hasonlóan azon a napon, amikor megveszed a részvényedet, már a Tiéd, és ha nem napon belül kereskedsz, akkor két-három napot kell várnod, amíg ismét hozzáférhetsz, azaz mire megjelenik értékpapírszámládon. Ez az időtartam bankonként változó, és nagyon nem mindegy, hogy egy vagy három napig lóg a levegőben a történet. De itt is vannak kivételek. Pénzintézeted dönthet úgy, hogy egyszerűen kikölcsönöz Neked előre egy adott részvényből, és így előbb megjelenik az a számládon, mint normál ügymenet esetén.

Mégis milyen árfolyamon vásárolj, és mikor, illetve mire figyelj, amikor részvényt veszel? Bár a részvények adás- vételi jutaléka bankonként eltérő, az alapokkal szemben minden részvénynél ugyanaz; függetlenül attól, hogy az adott ország piacán belül milyet vásárolsz. Külföldi részvényeknél más lesz a felszámított díj, mint a hazaiaknál.

Tehát ezeket a költségeket kell kitermelned, és igen, itt is van adó a nyereséged után… De ne csüggedj, erre gyógyír lehet a TBSZ, ha háromnál több évben gondolkodsz!

Az értékpapírszámlának van még egy költsége, amiről eddig nem szóltam, de – ahogy egyre nagyobb és nagyobb összeget tartasz ott – már érzékelhető terhet jelenthet számodra. Az alapoknál is felfigyelhettél rá, hogy általában van egy fix havi, illetve egy százalékos díj. Ez az értékpapírszámlán tartott pénz, befektetési jegy vagy részvény értékének meghatározott százaléka. Ergo minél több van a számlán, forintálisan annál kövérebb összeget mutat ez a költségsor. Ezt általában negyedévente szokta felszámolni a bank, de van, ahol havonta szedik be. Szóval, amikor azt kalkulálod, hogy mennyit kell nyerned, ezzel is számolj!

Jön az újabb, talán a legégetőbb kérdés: Hogyan nyerhetsz?!

Ha lenne egy örökérvényű igazság, akkor mindenki tőzsdézne, másrészt ez már nem bankválasztás kérdése. Vagy mégis…

Miért?

Gondolj csak bele! Ha van egy segítőkész, szakmailag felkészült ügyintéződ, ügyfélbarát díjak, kellően rugalmas ügymenet, akkor máris előnyben vagy azokkal szemben, akiknek ebből semmi vagy csak egy része adatott meg. Ezt bizony pénzre válthatod a tőzsdén!

Ezért fontos, hogy kellő körültekintéssel válasz magadnak pénzintézetet és sohase egysíkúan gondolkodj, hanem komplexen; kicsit a jövőbeni lehetőségeidet, szükségleteidet, terveidet is mérlegre téve!